2:01:39

Ez az új világrekord, amit Eliud Kipchonge és a Nike VaporFly 4% együtt ért el a Berlin Marathonon.

Ami tegnap még őrültségnek tűnt, mára valósággá vált. Just do it.

A Nike legendás szlogenjének kiegészítése járt folyamatosan a kenyai hosszútávfutó, Rió olimpiai bajnoka, Eliud Kipchonge fejében berlini futása alkalmával. Három iramfutójának páncélja mögött ugrott neki a 42 kilométernek, és már a verseny elején biztos volt, hogy egy szenzációs one-man-show-nak lehetünk szemtanúi.

Titkos küldetése az volt, hogy áttörje a lehetetlent, a Breaking2 Nike projekt szárnyai alatt megdöntse az egyelőre még mindig hihetetlennek és elképzelhetetlennek tűnő két órás határt. Tavaly, az olaszországi Monza versenypályáján egy rendkívül különleges próbálkozás alkalmával Eliud egyszer már nagyon közel került a lehetetlennek, mindössze 25 másodperccel lemaradva arról. Mivel akkor nem szokványos körülmények között futott (iramfutói folyamatosan cserélődtek), ezért azt az eredmény hivatalosan nem könyvelhették el rekordként. Eliudnak így a Berlin Marathon volt a következő alkalma, hogy hivatalosan is a világ leggyorsabb hosszútávfutójává váljon.

Az utolsó iramfutó

Kipchonge olyan szenzációs iramot diktált, hogy az utolsó iramfutóját már a 25. kilométeren maga mögött hagyta, így a verseny második fele már csak róla és a csodacipőjéről szólt, amelyért világszerte sorok kígyóznak. A Nike Vaporfly 4%, mely kifejezetten Eliud igényeire lett szabva, új és ultrakönnyű Flyknit felső részével hihetetlen, 2:01:39-es idővel repítette Eliud-t a célba. Ez több, mint egy perccel jobb idő, mint a korábbi világrekord, melyet Kipchonge honfitársa, Dennis Kimett állított fel még 2014-ben.

A 2 óra alatti marathon már nem is tűnik olyan távolinak, igaz?

Nos, Kipchonge és a Nike egészen biztosan már most türelmetlenül várja, hogy ismét nekiugorhasson egy próbálkozásnak, hogy a hihetetlen határait az elkövetkező versenyeken tovább tágítsák. Mi pedig biztosak lehetünk abban, hogy egy nagyszerű futó-showt láthatunk majd.

Jan Krýsl, Top4Running; Fotó: Martin Flousek